A legismertebb orosz ellenzéki aktivista, a korábban novicsokkal is megmérgezett Alekszej Navalnij Facebook-posztjában azt írta, a börtönben különböző „nevelő tevékenységekben” kell részt vennie, például órákon keresztül Vlagyimir Putyin orosz elnök portréja alatt kell ülnie – írja a The Guardian.
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken kijelentette, a nyugati szankciók arra késztetik Oroszországot, hogy számos területen „felgyorsítsa” az integrációt Fehéroroszországgal, ami minimalizálja a kárt, amit a szankciók okoznak.
Az elmúlt években, de különösen az ukrajnai invázió megindulása óta egyre több szó esik Oroszország és Kína közeledéséről. A világon van egy állam, amely földrajzi helyzetét tekintve teljesen e két nagyhatalom közé van szorulva: Mongólia. A részben még ma is nomádok lakta ázsiai ország plurális demokrácia, amely bár az elmúlt évtizedekben törekedett arra, hogy bővítse nemzetközi kapcsolatait és ezzel szélesítse mozgásterét, a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború, na meg a két nagyhatalom közeledése miatt egyre nehezebb helyzetbe kerül, és egyre inkább kénytelen kiszolgálni két szomszédja érdekeit. Ennek jele, hogy pár nappal az ukrajnai invázió elindulása után Mongólia jóváhagyta, hogy területén épüljön meg a Szibéria Ereje 2 gázvezeték, amely földgázt szállítana Oroszországból Kínába, és amellyel hosszabb távon Moszkva részben ki tudná váltani az Európából kieső gázexportot.
Vlagyimir Putyin elnök szerdán kijelentette, hogy Oroszország hasonló válaszlépéseket tesz, ha a NATO csapatokat és infrastruktúrát telepít Finnországba és Svédországba, miután azok csatlakoznak az Egyesült Államok vezette katonai szövetséghez - írja a Reuters.
Lengyelország és Litvánia határát avagy a Suwalki-folyosót tartják a NATO legsebezhetőbb pontjának, Achilles-sarkának. Az alig több mint 100 kilométeres szakasz ugyanis Fehéroroszország és a kalinyingrádi orosz exklávé között húzódik, és ha Putyin két oldalról támadást indítana ellene, nemcsak szárazföldi korridort létesíthetne a balti flottának is otthont adó orosz város felé, hanem elszigetelhetné a balti államokat a többi NATO-tagállamtól, utána pedig könnyen megszállhatná Észtországot, Lettországot és Litvániát. De vajon mekkora a veszélye egy ilyen orosz lépésnek, és mit tenne a NATO, ha bekövetkezne a Suwalki-folyosó elfoglalása?
Az ukrán kormány nyilvánosságra hozta azokat a felvételeket, amelyeken egy kremencsuki pláza ellen elkövetett támadás pillanatai, a becsapódó rakéta és az ezt követő robbanás látható - számoltbe a CNBC.
Ismét csúcstalálkozóra készül a NATO. Ebben még nem lenne semmi különös, hiszen csúcstalálkozók rendszeresen vannak: hozzátartoznak a szövetség normális életéhez. Ez a találkozó azonban rendkívüli lesz. Már az is kiemelkedően érdekessé teszi, hogy új stratégiát készülnek elfogadni, ami nagyon is időszerű, hiszen a formálisan érvényben lévőt, amelyet 2010-ben hagytak jóvá, már jócskán meghaladta az élet. A másik kiemelkedően érdekes napirendi pont, hogy gyorsított menetben tárgyalják két új ország felvételét. Ilyen még soha nem volt a NATO történetében. A felvételt mindig hosszas felkészülés előzte meg. Finnország és Svédország felvételét azonban néhány hét alatt elhatározták, és le is akarják zavarni. Az eseményt színesíti, hogy – ugyancsak első ízben a NATO történetében – egy tagország, Törökország, vétóval fenyeget. De minden kétséget kizáróan a legérdekesebb esemény és a legnagyobb kihívás az a helyzet, hogy történetében először a NATO egy nagy, Oroszország részvételével zajló európai háború kellős közepén tanácskozik, amire még nem volt példa, és amely – ha egyelőre nem is direkt módon – a NATO részvételével zajlik, és két életbevágóan fontos feladatot állít a szövetség elé: hogy lehet megnyerni ezt a háborút, és hogy lehet kivédeni azt, hogy termonukleáris háborúvá fajuljon.
Habár a Biden-kormányzat leszögezte, nem fog amerikai csapatokat telepíteni Ukrajnába, az amerikai titkosszolgálat, a CIA néhány alkalmazottja továbbra is titokban tevékenykedik az országban, elsősorban a fővárosban, Kijevben. Volt és jelenlegi tisztviselők által megosztott információk szerint ezek az ügynökök koordinálják az Egyesült Államok által az ukrán erőkkel megosztott hatalmas mennyiségű hírszerzési információ nagy részét – írja a The New York Times.
Vlagyimir Putyin orosz elnök először hagyja el Oroszországot az invázió kezdete óta: ezen a héten Tádzsikisztánba és Türkmenisztánba látogat. Kijevet ismét támadták az oroszok, több rakéta is lakóházakba csapódott. Továbbra is Luhanszk a háború epicentruma: Szeverodonyeck városát szombaton teljesen bevették az oroszok, a következő célpont Liszicsanszk. Ha ezt a települést is elfoglalják, azzal Luhanszk megye egésze orosz kézre kerül.
Az elmúlt órák eseményei:
1. Putyin először hagyja el Oroszországot, mióta kitört a háború.
2. Orosz rakétatámadás ért egy zsúfolt bevásárlóközpontot a közép-ukrajnai Kremencsuk városában, több mint ezren tartózkodhattak az épületben.
3. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a G7-országok vezetői előtt azt mondta, szeretné, ha még a tél előtt véget érne a háború.
4. Genagyij Zsidko, az ideológiai kontrollért felelős eddigi parancsnok vehette át az ukrajnai invázió irányítását.
5. A NATO jóval 300 ezer főre emeli a legmagasabb szintű készültségben tartott katonai erőinek létszámát, hogy kezelni tudja az Oroszország által jelentett biztonsági kihívásokat – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
6. Putyin elfogadta a meghívást a G20-csúcsra.
7. Keményen reagált a kremencsuki rakétatámadásra a brit kormányfő.
8. Bombafenyegetéseket jelentettek Ausztriában - Az ukrajnai háború is megjelent az üzenetekben.
9. Más országokból átirányított orosz kémek veszélyére figyelmeztetnek a svájci hírszerzők.
10. Ezt gondolják a londoni elemzők az orosz törlesztési csődeseményről.
11. Megszólalt Kissinger, a kialakuló "új Európáról" beszélt.
12. A világ vezetői sorra ítélik el a kremencsuki rakétacsapást.
Orosz rakétatámadás ért egy zsúfolt bevásárlóközpontot a közép-ukrajnai Kremencsuk városában, a Poltava régióban – írja a BBC. A tisztviselők 13-ra frissítették a kremencsuki bevásárlóközpontot ért orosz rakétacsapás halálos áldozatainak számát a Sky News beszámolója szerint.
Vadim Bojcsenko, Mariupol elüldözött polgármestere szerint az oroszok által teljesen szétlőtt város lakói arra kényszerülnek, hogy galambokra vadásszanak, ha életben akarnak maradni – írja a CNN.
Egy évtized után új stratégiai koncepcióval fog előállni a NATO a héten esedékes csúcstalálkozón. A stratégia első alkalommal fog Kínáról mint aggasztó tényezőről beszélni, azonban a tagállamok között vita van arról, hogyan írják le az országot, illetve az Oroszországhoz való viszonyát – írja a Reuters.
Két ukrán katona, a szombaton teljesen orosz kézre került Luhanszk megyei város, Szeverodonyeck védői a Reutersnek beszámoltak arról, hogyan sikerült az utolsó pillanatban elmenekülniük.
Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye katonai közigazgatásának vezetője Liszicsanszk városának azonnali elhagyására szólította fel a civil lakosokat – írja a CNN.
Valószínűleg Genagyij Zsidko vezérezredes, az orosz katonai-politikai igazgatóság jelenlegi igazgatója az ukrajnai orosz erők főparancsnoka – írja vasárnapi jelentésében az Institute for the Study of War ISW) amerikai agytröszt.
A Kreml továbbra is manipulálja az orosz jogalkotást, hogy „rejtett mozgósítást” hajtson végre az ukrajnai műveletek támogatására anélkül, hogy teljes mozgósítást kelljen elrendelnie – írja az Institute for the Study of War (ISW) agytröszt vasárnapi jelentésében.
Több mint száz év után először hivatalosan is csődbe ment Oroszország miután éjfélkor lejárt a határidő, hogy kifizesse a devizakötvényai aktuális kamatterhét. A sajátos államcsődhöz hasonlót valószínűleg még nem láttunk a gazdaságtörténetben, ugyanis az oroszok tudnának fizetni, azonban a nyugati szankciók miatt képtelenek teljesíteni azt.